Zorka volt az első, aki vendégBorzként felkerült a listámra, hiszen a döntésböjtöt kiváltó zabkása-reggelizés is kicsit az ő hatására történt. Gyerekkora óta csodálom őt, ahogy az egész életére kiható cöliákiát kezeli-vidáman, lazán, folyton keresve az újabb lehetőségeket nem csak maga, de mások számára is, hogy az egészséges, tudatos étkezés ne nyűg, hanem élvezet legyen.
Inspiráló és élvezetes a honlapja is, gyönyörű képekkel...Kövessétek a közösségi média számotokra legkényelmesebb felületén, és egyszer csak azon kapjátok magatokat, hogy egyre biztosabb tudással, könnyedén veszitek a mindennapos bevásárlás és étkezés döntéskényszeres helyzeteit.
Olvassátok szeretettel kizárólag Nektek írt sorait!
Levél a konyhából
Bözsit születésem óta ismerem. Végignéztük egymás különböző életszakaszait (beleértve a homokozólapátos korszaktól a babavárásig mindent, ami eszetekbe juthat) és lelkes “likeolói” vagyunk egymás munkásságának az online felületeken is. Nem volt tehát kérdés, hogy igent mondok arra a felkérésre, hogy a Borzok oldalára vendégposztot írjak a döntéskényszer okozta stressz témakörében.
De mégis hogyan jövök én a témához? Elmesélem röviden…
A mindennapokat tekintve tudatos nőnek tartom magam, aki azóta lettem, hogy 3 éves koromban diagnosztizáltak cöliákiával - újabb nevén gluténérzékenységgel. Ez a kezdeti sokk ugyanis megadta az alap löketet az élethez való hozzáállásomhoz. Én legalábbis a mai napig úgy gondolom, hogy sok tulajdonságom ennek köszönhető: segített megtanulni többek között, hogy mi az önuralom, a fegyelem, a kitartás. Ehhez az alaphoz hozzácsatoltam egy dietetikusi diplomát is, amelynek végeredményeképpen az alap tulajdonságaimat összekötöttem egy jó adag tudatossággal is, mely a mindennapi életemet - a legtöbb esetben - igen megkönnyíti. Azért írom ezt, mert néha persze nekem is figyelnem kell arra, hogy elengedjem az agyam és hagyjam magam ellazulni… No de a témánk most nem pontosan erről szól, tehát visszakanyarodva: megtanultam, hogyan ne vesszek el az élelmiszerboltok polcai között, hogyan rövidítsem le a vásárlási időt és hogyan ne halmozzak fel fölösleges kalóriákat és egy idő után kidobásra ítélendő ételeket. No itt jövök én a témához igazán. Remélem tanácsaimmal Nektek is a segítségetekre leszek, hogy hogyan ne görcsöljetek rá az egészséges táplálkozásra és hogyan döntsetek okosan az étkezések terén.
Hiszem hogy a tiszta, egyszerű, egészséges étkezés a tudással kezdődik...
Ezt azért tartom fontosnak, mert mindaddig, míg valaki nincs tudatában, mit nevezünk egészséges táplálkozásnak, addig borzasztó könnyen félrevezethető és kibillenthető egy-egy táplálkozással kapcsolatos döntési helyzetben. A célunk pedig a fordítottja ugye? Azt szeretnénk, ha tudatos felnőttként nem azon kéne görcsölnünk, hogy mi a jó, mi az egészséges, hanem egyszerűen azt vennénk le a polcról, ami a testünknek jó, minden különösebb erőfeszítés nélkül. Ha ezt elértük, akkor pedig néha bekerülhet egy-egy kevésbé “tudatos” étel is a kosárba: nem a tiltás a lényeg, hanem az arányok.
Tehát az alapok
Év elején a saját honlapomon írtam egy kihívást, melyben néhány - az egészséges táplálkozás megalapozását segítő - szempontot szedtem össze. Ide kattintva el tudjátok ezeket olvasni.
Ha már néhány elemét abszolválni tudjátok, jó úton haladtok a mindennapok görcsmentes egészségesebbé tételében. Ennek kiegészítéseképpen pedig írok néhány tippet, amivel könnyedén leegyszerűsíthetitek a bevásárlást, ezáltal megkímélve magatokat a folyamatos belső viszályoktól:
A natúrral jobban jártok!
Azt hiszem mondanom sem kell: az egészséges táplálkozás nem az adalékanyagok felhalmozásából áll. De ha megnézitek az általános bevásárlókosaratokat, biztosan nálatok is landol egy-egy felvágott, ízesített joghurt, egészségesnek kikáltott keksz, túrórudi és üdítőtal, ugye? Legközelebb nézzétek meg az összetevők listáját. Ha novella hosszúságú, első helyen a cukor valamely formája látható, vagy éppen ki se tudjátok olvasni az adott összetevő nevét, kérlek tegyétek vissza és döntsetek a natúr termékek mellett! Miért ne lehetne gyümölcsjoghurtot enni natúr joghurtból és friss gyümölcsből? Eresszétek el a régi rossz szokásaitokat!
Nem a light/szénhidrátcsökkentett/szuper étel a nyerő!
A leggyakoribb tévhit amivel találkozok munkám során, hogy a diétásnak kikiáltott termékeket választjátok. Sokszor mondjátok: “Én már nem eszem sima kenyeret, csak szénhidrátcsökkentettet”, vagy “kihagytam a szénhidrátot az ételeimből”, stb. A megvonás nem jó irány, kenyeret és szénhidrátot enni pedig nem bűn, sőt! Segít stabilizálni a vércukorszintet, ami összességében kiegyensúlyozottságot fog eredményezni! Ahhoz, hogy ezt megtapasztaljátok, arra kell ügyelni, hogy rostban és teljes kiőrlésű alapanyagban minél gazdagabb változatot válasszatok. Vigyázat! A karamellel/kakaóporral színezett kenyér nem ezt a célt szolgálja!
Rajtatok áll mi landol a kosárban!
A bevásárlás ideje és az ott meghozott apróbb döntések abszolút egyszerűsíthetőek, ha előre felkészültök! Elég 5 percet rászánni és pillanatok alatt össze tudjátok írni, mi az ami valóban kell otthonra! Hányszor van úgy, hogy jó néhány olyan étel is landol a kosárban, ami totál fölösleges volt? Előzzétek meg ezt a pazarlást egy kis előretervezéssel!
+ 1 jó tanács, ami a vesszőparipám! Ne helyettesítsétek az étkezéseket!
Szoktátok mondani, hogy az egyszerűség végett “turmixot iszom az étkezések helyett”, vagy “én reggelire csak egy nagy tejeskávét iszom”. A test egyensúlyra vágyik, a turmix, tejeskávé pedig nem ezt adja! A folyékony szénhidrátok ugyanis hamar áthaladnak a testünkön és annak ellenére, hogy közvetlenül a megivása után telítettnek érezzük magunkat, higgyétek el, hogy nem fog sokáig tartani és fél óra múlva már a hűtő környékén fogtok ólálkodni! Tartogassátok a turmixot edzés utánra!
Ahogy ebből a pár példából is látszódik, számtalan esetben állunk döntési helyzetben az étkezésünkkel kapcsolatban is. Ezeket a kérdéseket viszont nem szabad elbagatelizálni, igenis van jelentőségük, elvégre egy testünk van, tápláljuk úgy, hogy jól tudjon működni! A jól összeállított étkezéshez vezető út viszont hosszú, de abszolút tanulható. Az úton hozott apró döntések során egy dologra figyeljetek: mit reagál a testetek! Nem biztos, hogy mindannyiunknak ugyanaz a jó! Legyen ez a fő csapás a döntésböjt táplálkozási vonalán.
Sok örömet kívánok az úton,
Vásony-Dékei Zóra
dietetikus