Szilvi az a vendégBorz, akivel még sose találkoztam. (De - ahogy a vicc mondja - igény volna rá.) Egy Borz-nyereményjáték nyerteseként ismertem meg, aztán valahogy kölcsönösen ráálltunk egymás "követésére".
A döntésböjt kapcsán azért merült fel, hogy felkérem egy vendégposzt megírására, mert szakmáját tekintve jóval többet tud a dologról, mint én (és mint utóbb kiderült, a döntéselmélet az egyik kedvenc témája).
Ha már az elején eldöntöm, hogy kivételesen türelmes leszek, az ő posztjával kezdtük volna az egész folyamatot.
Ez azonban végül nem így történt, ezért most a sok személyes gondolat valamint Anna és Zorka vendégBorzok bejegyzése után fogadjátok szeretettel a harmadik vendégBorz sorait, én a leginkább megszívlelendő tanácsnak az utolsó gondolatot tartom <3
„Válaszd a munkát. Válaszd a karriert. Válaszd a rohadt nagy TV-t. Válaszd a mosógépeket, kocsikat, CD lejátszókat és elektromos konzervnyitókat.
Válaszd az egészséget, az alacsony koleszterinszintet és a fogászati ellátást. Válaszd a fixkamatozású jelzálog-kölcsönt. Válassz első otthont, válaszd meg a barátaidat. Válassz szabadidőruhát és hozzáillő sporttáskát. Válassz egy háromszobás lakosztályt részletre egy ócska sorházban.
Válassz DIY-t, és kérdezd meg egy vasárnap reggel, hogy ki a fene vagy.
… Válaszd a jövőt. Válaszd az életet. De miért akarnék ilyesmit csinálni?”
(Trainspotting, 1996)
A Trainspotting (az első, csakis az első rész) hatalmas kedvencem, örök klasszikus. A film szereplői elvadult körülmények között ugyan, de olyan szépen fogalmazzák meg az ikonikus igazságot: az élet döntések hada, és ez jelentős nyomással nehezedik ránk.
Nem kell ilyen messzire mennünk, nem csak a Trainspotting elcsúszott szereplőinek olyan nehéz döntéseket hoznia: mindennapi életünk telis tele van olyan szituációkkal, amikor választásra vagyunk kényszerítve, még ha sokszor észre sem vesszük. Ez pedig az egyik legerősebb stresszforrás.
Befolyásolható és bejósolható: kulcsfontosságú tényezők döntéseink kimenetelében
Életeseményeid befolyásolhatósága és bejósolhatósága meghatározza, hogy mekkora stresszt élsz meg döntéseid nyomán. Ha úgy érzed, az események váratlanul érnek, és nem lehetsz rájuk hatással, a stressz erősödni fog.
Érdekes, hogy ha hiszel a befolyásolhatóságban, tehát szimplán elhiszed, hogy hatással tudsz lenni egy esemény kimenetelére, máris csökkenhet a szorongás érzése. Ezt például egy olyan vizsgálat igazolta, ahol fülsüketítő zajt kellett hallgatnia emberek két csoportjának. Amelyik csoport azt az instrukciót kapta, hogy végszükség esetén megnyomhat egy gombot, ami kikapcsolja a zajt, sokkal kisebb stresszt élt át a másik, instrukció nélkül hagyott csoporthoz képest – annak ellenére, hogy a gombot végül senki sem nyomta meg.
Belső vívódásaink, mint stresszfaktorok
A viszonylag egyszerű és egyértelmű döntési helyzetek mellett – milyen csokit vegyél a boltban / mit vegyél fel a céges bulira / mit tegyél a húsvéti asztalra – egészen mély konfliktusokat is megélhetsz, akár belül, önmagadban is.
Belső konfliktus kialakulhat tudatos vagy tudattalan megoldatlan kérdések miatt is, és amikor kompromisszumokat keresel, általában jelentős stresszt is átélsz.
Vannak összebékíthetetlen célok, ahol nincs lehetőség megalkuvásra: például amikor egyszerre szeretnél tanulni a legközelebbi vizsgádra és bulizni menni; és vannak egyformán vonzó célok is, melyek akkor igazán problémásak, ha túlságosan sok alternatíva közül kell választanod. Ez az édességbolt tipikus esete: nem ehetsz meg mindent egyszerre; és végül hiába döntesz a mandulás csoki mellett,már nem fogod annyira élvezni az ízét, tudatában annak, hogy lemondtál miatta a karamellás cukorkáról.
Ezek az egyszerű, kicsit bugyuta példák nagyobb fantázia nélkül is átültethetőek komolyabb élethelyzetekre is: függetlenség vs. függőség, intimitás vs. magány, együttműködés vs. versengés, impulzusok vs. erkölcsi követelmények – bármilyen hasonló belső konfliktus erős feszültséget okozhat.
Pszichés stresszválaszok – itt kezdődnek a gondok
A stresszhelyzetek örömteli eufóriát, szorongást, dühöt, haragot, de kiégettséget vagy depressziót is kiválthatnak – és a lista korántsem teljes. A legnagyobb gond az, hogy ha a stresszhelyzet tartósan fennáll – mondjuk sorozatos nehéz döntéseknek vagy kitéve –, egy idő után teljesen kimerülhetsz, nem csak érzelmileg, de fizikailag is.
Mivel a stresszhelyzet aktiválja tested fiziológiás válaszait (egészen konkrétan a hipotalamusz aktiválja a szimpatikus idegrendszert és az agyalapi mirigyet), ezért jól követhető testi változások következnek be szervezetedben: gyorsul a szívritmusod, emelkedik a vérnyomásod, tágulnak a pupilláid, mozgósításra kerülnek a máj cukortartalékai stb.
Képzeld csak el, mi történik, ha ez az állapot tartósan fennáll: borítékolhatóan kimerülsz, és emiatt egészséged is veszélybe kerül. Számos pszichoszomatikus betegség kialakulását köthetjük a nagyfokú, tartós stresszhez – jobb tehát vigyázni, és a lehető leghatékonyabb stresszkezelési stratégiákat kidolgozni saját magad számára.
Hogyan csökkentsd a stresszt, amit a döntéshelyzetek okoznak?
Annak ellenére, hogy pszichológus vagyok, kifejezetten ideges tudok lenni, amikor valaki azt mondja: „A stressz káros. Próbálj meg nem stresszelni!”
Szerintem ez lehetetlen. A stressz a mindennapi élet része, és ha tetszik, ha nem, nem tudod egészen kikapcsolni. Azt, hogy hogyan éled meg a stresszes helyzeteket, és hogyan reagálsz, már Te magad alakítod. Ehhez azonban megküzdési stratégiákra lesz szükséged, melyek általában kétféleképpen működhetnek:
Problémaközpontú megküzdés: ha mérlegeled a lehetséges előnyöket és hátrányokat, majd ez alapján választasz az alternatívák közül, már a siker kapujában állsz. Stresszhelyzetekben a problémaközpontú hozzáállás segíti a depresszió kialakulásának elkerülését, de a betegségekkel való megküzdés sikerességét is.
Érzelemközpontú megküzdés: ezt a megküzdési formát alkalmazod, amikor leginkább arra koncentrálsz, hogy a negatív érzelmek ne hatalmasodjanak el rajtad. Fontos, hogy ne csak rágódj a nehézségeken, és ne is fojtsd el az érzelmeidet, mert ezzel talán a lehető legrosszabb stratégiát választod.
Stresszkezelés – néhány tipp
Érzelmi támasz: egyértelműen kedvező hatást gyakorol egészségedre, ha van kire számítani. Ha tudsz beszélni valakivel negatív érzelmeidről is, és van kivel megosztani életed fontos kérdéseit, az már félsiker.
Tudtad, hogy a boldogság kulcsa a legújabb kutatások szerint a minőségi társas kapcsolatokban rejlik?
Relaxáció, Meditáció, Testmozgás: lerágott csont, nem ismételném el, mennyire fontos, hogy a tested is ép legyen a kimerülés elkerülésére. De ha mindenképpen hallani akarod: ez NAGYON fontos! Tegyél érte.
Viselkedés módosítása: ha bizonyos helyzetekben túlzóan reagálsz, türelmetlen vagy – változtass!
A türelem, az emberekkel való higgadt kommunikáció és a „slow life” is tanulható.
Test és lélek mindig befolyásolják egymást, de szervezetünk egyénileg és teljesen sajátos módon reagál a stresszre. Életünk során szinte állandóan különböző alternatívák közül kell választanunk, mely belső feszültséget okoz, de a feldolgozás módját te magad választod meg.
Vedd figyelembe, hogy nem vagy ugyanolyan, mint a barátod/szomszédod/szüleid/munkatársaid; az egyetlen közös bennetek, hogy mindannyian egyediek, különbözőek vagytok. Ismerd meg önmagad, figyeld saját reakcióidat, és így megtalálhatod a számodra legmegfelelőbb stratégiát a döntési helyzetekből fakadó stressz egészséges feldolgozására.
Kató-Nagy Szilvia
közgazdász-pszichológus
SunFLOWer Pszichoműhely